Hülye vagyok. Igaza van a
Gyurinak. A mai Magyar Szóban megjelent egy cikk, Hülyéket az MNT-be?! címmel.
1. Először hirtelen felindulásból válaszolni akartam. 2. Azután mégsem. 3.
Azután mégis. Hogy miért döntöttem a harmadik megoldás mellett? Rólam szól a cikk? Nem. Vagy mégis? Hát mert ki
kellett töltenem az MNT-be (pont ma van a határidő!) a CV-met. És ilyeneket
kellene írni bele, hogy konferenciarészvétel, kutatási tapasztalat meg
publikációk… Nálam meg ezekkel nem lehet Krivaját rekeszteni. Csak egy sima
mezei magyartanárnő vagyok, aki most jelen pillanatban igazgat is. Igaz voltam
kismillió továbbképzésen, meg tanítottam, versenyre vittem, fölvételiztettem
jópár gyerkőcöt, ápoltam a lelkivilágukat, sokszor anyjuk helyett is anyjuk
voltam, kirándultunk, harcoltunk, veszekedtünk, örültünk együtt, sírtunk…
Együttműködtünk, dacoltunk, kamaszodtunk, magyaráztuk a bizonyítványunkat… Közben
voltam még feleség, anya, gyerek, háziasszony, karrierista nő, érzékeny lélek,
minden, ami belefér… Mindenféle szervezésben részt vettem, voltam médiafelelős csajszi a gazdag házból a Dombos Festen, házigazda a Durindón és Gyöngyösbokrétán, a Csépe-napokon, ápoltam a kapcsolatokat a testvértelepülésekkel, fejlesztettem, újítottam a Tantestülettel együtt az iskolát, igyekeztünk gyerekbarát környezetet teremteni az oktatáshoz, éjszaka pályázatokat írtunk-írunk, szabadidőmben főszerkesztem a Szó-Beszédet, meg agyalunk folyamatosan, hogy mit és hogy lehetne... Mert van egy jó kis csapat körülöttem... Nem szereztem doktorátust, nem is érdekel, bár voltak
ilyen ambícióim, és sosem lehet tudni… Írtam is, de nem komoly, irodalmi
méltatásokat, publikációkat, csak egyszerűen azt, ami a lelkemet nyomta, vagy
éppen boldoggá tette… És még reggel, amikor a cikket olvastam, nem éreztem
magam sem tökhülyének, sem eznek,
sem pártkatonának… De most, miután nem tudok mit írni a konferenciákhoz, a
kutatási tapasztalatokról, meg a publikációim jegyzékét sem tudom közölni… De
én akkor is örülök, hogy az MNT Közoktatási Bizottságnak a tagja vagyok.
Megtiszteltetés, hogy engem is beválasztottak. Valamiért biztosan. Talán a
hülyeségeimért???
2010. szeptember 15., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)