Kedves
Nyolcadikosok! Elsősorban Titeket szeretnélek köszönteni, hisz ez a nap rólatok
szól! Köszöntöm szüleiteket, nagyszüleiteket, mindazokat, akik miattatok jöttek
el, az osztályfőnököket, a tanító néniket, a meghívott vendégeinket,
iskolánk valamennyi munkatársát, tanulóját, minden kedves jelenlévőt.
Ünnep a mai nap. A
Ti ünnepetek. Sokat gondolkodtam azon, hogy mit is mondjak Nektek útravalóként.
Tegnap megnéztem a főpróbát, ahol hallottalak énekelni, búcsúzni benneteket. És
eszembe jutott, amikor még kicsi elsősök voltatok, azután eszembe jutott a
táborozásotok, a csínytevéseitek, a versenyeredményeitek. Sokat változtatok az
elmúlt 8 év alatt. Komolyodtatok, értetek, igazi kis felnőttek lettetek.
Elárulom azt is Nektek, hogy a tanárokkal beszélgetve megállapítottuk, hogy
nagyon jó generációt oktathattuk, nevelhettük személyetekben. Kreatívak, önállók,
aranyosak, rendesek, kedvesek, tisztelettudók vagytok, egy olyan generáció,
akiket példaként állíthatunk a fiatalabbaknak. Mindig számíthattunk rátok, ha
kellett, szemetet szedtetek, ha kellett, iskolát szépítettetek, ha kellett
összefogtatok, voltatok valakik, valakikért.
Gyorsan elmúlt ez a
8 év. Tudom azt is, hogy minden teremhez, minden folyosóhoz, minden
eldugott sarokhoz fűződik egy-egy szép emléketek. És higgyétek el, mi, akik
oktatni, nevelni próbáltunk benneteket, sok mindent hallottunk, sok mindent
láttunk. Veletek együtt örültünk minden sikereteknek, örömötöknek, átéreztük
fájdalmatokat, bánatotokat.
4 évvel ezelőtt,
akkor még tanárként azt mondtam Nektek, hogy tekintsetek úgy az iskolára,
mintha ez lenne a munkahelyetek. A munkátok pedig a tanulás. Láttam, követtem,
becsületesen megküzdöttetek a feladatokkal, helytálltatok minden téren. És azt
is mondtam Nektek, hogy amikor sok házi feladatot kaptok, amikor felelések
sorozata kezdődött, hogy tudom, alig várjátok, hogy befejezzétek a nyolcadikat,
hogy elmenjetek innen. Most mégis azt látom, hogy nem mindegy. Nektek sem
mindegy. Meghatottan ültök, álltok, és figyeltem, többeteknek többször is könny
szaladt a szemébe. Hiányozni fogtok. Hiányozni fog, hogy a folyosón nem jöttök
velünk szembe, nem álltok a tanári előtt, nem jöttök hozzám újabbnál-újabb
ötletekkel… az ablakoknál, nem ültök a folyosón... Nem csak mi adtunk nektek,
hanem mi is kaptunk tőletek sok mindent. Kedvességet, őszinteséget, szeretetet,
erőt a további munkánkhoz.
Kedves Anyukák,
Apukák, Nagyszülők!
Azt hiszem, szép
ajándék látni azt, hogy gyermekünk eljutott valahova, tudni azt, hogy a
sok szeretet, szigorúság, odaadás nem volt hiábavaló, megérte. Úgy érzem, hogy
azért, amilyenek lettek ezek a fiatalok, s amilyen lesz az életük, abban közös
a felelősségünk.
És mindannyian azt
szeretnénk, hogy megálljátok helyeteket továbbra is.
Ez a hét a búcsúzás
hete volt. Búcsúztatok tanáraitoktól, diáktársaktól, a „kicsiktől”, az
iskolától. Nehéz volt az osztályfőnök számára az utolsó csengőszó, amikor
végignézett az osztályán, és eszébe jutott, hogy milyenek is voltatok akár 1
évvel ezelőtt is, mennyit változtatok, mit ért el veletek az évek során. Ismét
kirepült egy generáció, akiket a tanító nénik tanítottak meg írni, olvasni, ők
ismertettek meg benneteket az iskola házirendjével, munkaszokásokat alakítottak
ki, anyukátok helyett anyukáitok voltak. Sose felejtsétek el őket.
Kedves Tanító
nénik, Tanárok!
Nehéz, de örömteli
feladat volt az itt álló ballagó diákokat idáig eljuttatni. Milyen
gyorsan eltelt ez a 8 év, de időnként mégis milyen hosszúnak tűnt 1-1 nap, 1-1
hét. Nem csak nekik, nekünk is… Köszönöm a tartalmas, türelmes, következetes
munkát, köszönöm mindazt a törődést, szeretetet, aggódást, amit 8 év alatt
nálunk kaptak a diákok.
Szeptembertől már
más lesz minden. Szeretnénk büszkék lenni rátok, örömmel hallgatni, olvasni
újabb és újabb sikereitekről. Kívánom, találja meg mindegyikőtök azt a
hivatást, munkát, amit igazán szeretne! Váljatok tudósokká, jó szakemberekké,
legyetek sikeres sportolók, dolgozzatok becsületesen, és soha ne feledkezzetek
meg arról, honnan indultatok, hol vannak a
gyökereitek!
Jó volt
veletek dolgozni, küszködni, veszekedni.
Kedves
nyolcadikosok, kívánok a mai napra jó szórakozást, sikeres felvételizést,
szüleiteknek sok örömet gyermekükben. Köszönöm figyelmeteket, figyelmüket!
Az idén is több
diákunk kapott különdiplomát, ezen kívül nyilvános dicséretben is részesítettük
azokat, akik kiváló eredményeket értek el egyes
tantárgyakból.
Erre a számra
vonultunk be a színházba. Mikor megtudtam, hogy Szandi énekli, meglepődtem. Nem
biztos, hogy szeretem. Sőt! De ott, a színházban, én is meghatódtam, amikor a
felálló emberek előtt elballagtunk...
