2009. november 2., hétfő

H A I R


      Miért van az, ha valakinek göndör a haja, akkor simát szeretne? És fordítva... És sosem elégedettek a nők a magasságukkal, a hajszínükkel, a csípő- és mellbőségükkel... Vagy kicsi vagy nagy... Kislány koromban szőke voltam, kegyetlenül göndör fürtöcskékkel... Azután bebarnultam... Most meg sima vörös vagyok... Vagyis göndör vörös. És nem szeretem. Ahogy egy kis víz éri a hajam, máris kunkorodik... Ma délután meg Szegeden érte elég...


Kedvenc fodrásznőm, Stella már tudja, hogy mit csináljon a fejemmel... Évek óta kitartunk egymás mellett. Ha jobban belegondolok, van már egy évtizede is! Szeretem, hogy nem kell elmagyaráznom, mit is kezdjen velem... Teszi a dolgát, jól elrötyörészünk! (És 1o éve nem vagyok képes megjegyezni, hogy Wellaton a hajfestékem neve!) Kitartok a virágosom, a kozmetikusom, a tortás nénim, a boltosom mellett is... A társaságban sem kérdezik már, hogy mit iszok, mindenki tudja... Jó ez az állandóság! Ebből a szempontból szeretem...
     Másrészről viszont nem tudok egy helyben ülni! Csakis az egy négyzetméteremen a saját szobámban, laptoppal a kezemben... De különben meg mindig valamivel foglalkozom, mindig valamit ki kell próbálnom, vágyom az újdonságokra mindenben... A kettősség megtalálható... És most egy masszázs is jól esne!
      De régen volt már szabad hétfőm! Holnap viszont újra                                                                                  És  osztálytanácsi gyűlések sorozata... És intőosztás és magaviseletcsökkentés...