Mióta nem írtam
már... De mint a jó diákok, majd pótolok. Majd megírom mind szépen sorban. Volt
időközben egy falunapunk, sok programunk, voltak kedves vendégeink,
vendéggyerekünk, a suli kapott 2 hordozható számítógépet, térképeket,
könyveket, voltunk Pesten a Művészetek határok nélkül évnyitó
gálaestjén a Vígszínházban... Márkhoz került a Lurkó focikupa, mert I.
helyezést értek el a versenyen. A vasárnapi szentmise témája a bűnös asszony
volt, találkoztunk az atyával egy baráti beszélgetésen a Szó-Beszédben
megjelent cikkem után... Pizzáztunk, névnapot ünnepeltünk... Közben a náthám is
kikezelem lassan...
Ma Szabadkán jártam
a vajdasági magyar oktatás időszerű problémáiról folytatandó megbeszélésen.
Délután ragasztót szipóztak a 7-1o éves gyerekek, este pedig az erdélyi Korunk
folyóirat könyvbemutatójára kaptam meghívást. A főszerkesztő gyermekversét
ajánlom saját magam figyelmébe (is):
Balázs
Imre József:
Nem
nyitom ki az ajtót
Ha a szobaajtó nyitva van,
és látom anyát ülni benn, a gép előtt,
akkor itthon van anya,
odamegyek hozzá.
Ha a szobaajtó csukva,
nem látom anyát,
pedig tudom, hogy ott van,
mert hallom, zúg a gép benn.
Ilyenkor nincs itthon anya,
nem megyek oda hozzá.
Kinyithatnám az ajtót,
és akkor újra itthon lenne anya.
De ha kinyitom,
egy kicsit mindig úgy néz rám,
mintha nagyon messze volna.
