Hogyan lehetséges, hogy olyan emberek írják a követelményrendszert, a tankönyveket, akik gyereket csak fényképről ismernek? Pénz, politika, pénz és politika! Meghozták az új oktatásügyi törvényt... Nem mondom, hogy nincs benne semmi jó dolog, de! Ennek az országnak régen nem kell okos, önálló gondolatokkal rendelkező ember, ezt mutatja az is, hogy csak 4. osztályban lehet buktatni! Ha történetesen addig nem tanul meg a diák olvasni, írni, számolni, akkor bocsánat, tévedtünk. A tananyag minden évben bővül, nincs idő az előző év anyagát pótolgatni. Nincs szövegértése a gyereknek, nem tudja, mit olvas. Mitől is tudná, ha bizonytalan a betűfelismerése, ha azzal kínlódik, hogy felidézze melyik betű is az a betű, közben elsiklik a szöveg felett.
Szóval ettől aztán agresszív, idegbeteg gyerekeink lesznek, akik kudarcot kudarcra halmoznak, és nincs semmi sikerélményük! Mitől is lenne? Nehéz a gyerek, de a tanár helyzete is, és a szülőé sem könnyű! (Már ha a szülő törődik csemetéjével!) A kudarcot, a sikertelenséget a tanár is megszenvedi, magát okolja a gyerekek kínlódásáért...
Van még becsület, lelkiismeret és törődés, hiába szeretnék ezt kiölni az emberekből, azzal, hogy évtizedek alatt ezt a szép és egyik legértékesebb hivatást lesüllyesztették, ahol ma van. Vannak persze pedagógusok, akik alkalmatlanok a pályára, de azért nem ez a jellemző. Iskolánkban sok lelkiismeretes tanár dolgozik becsülettel, átfűti őket a gyerekek iránti tisztelet, segíteni akarás.
És ami megőrjít: a papír, a papír, a papír... Már nem is fontos, hogy ki hogy tanít, milyen órákat tart, fő az, hogy papíron minden tökéletes legyen! Ezt nézi az "inspekció" is... Mindent dokumentálni kell! Mert ugye, nem írunk minden szülőfogadóról papírt... Nem papírral küldi az osztályfőnök a gyereket a pszichológushoz, pedagógushoz... Pedig ezentúl papírozunk majd... Mert bizonyítékunk nincs, hogy mi mindent teszünk meg a kicsi diákokért... Majd lesz! Holnap Tantestületin megbeszéljük!
ÉS HURRÁ!!!! Esett a hó!!! Szeretem nézni...
