Örökség és álom

Ma gyerekkorom nagyon sok szép pillanata felelevenedett. Délutáni kirándulásra hívtam anyut és aput. Több okból kifolyólag. Apunak az autója is kellett (az enyém nem bírta volna a határbeli kátyúkat), anyut sem hagytam ki, mégiscsak az ő örökségéről van szó, meg pár órát együtt tölthettünk, ott, ahol már 20 éve nem jártam. A Kaszállóban. A „Kisgunyhónál”. Tökéletes idő volt a határjárásra. Nem mondom, hogy annak idején hetente kint voltunk családostól, kamaszként meg már baráti társasággal, de a friss levegő, a rostélyos, a bográcsos illata most is az orromban van, a május elsejék hangulata felejthetetlen. És mintha ma lett volna, ahogy a meggyfákon mászkáltunk Öcsikével, ahogy szedtük a borsót, ahogy több szilva került a hasunkba, mint a vödörbe… És ott áll a kút is, aminek a közelébe sem mehettünk, mert annyira mély, de titokban mégis dobáltuk bele a köveket. Ott vannak a padkák, melyeken annyit játszottunk. Ott van a rókalyuk, melyben egy rókacsalád tanyázott több éven keresztül. Ott van a diófa, melyen hinta lógott valaha, és olyan jó Tarzános ugrásokat lehetett kipróbálni. Ott van a mogyorófa, melyen egy szem mogyorót ma is láttam. Igaz, hogy mindent benőtt a gaz, de még a focikapunak használt fadarabok is a helyükön maradtak. Nyakig ér a fű, amit nagyapám rendszeresen kaszált, tiszta bogáncs lett mindenünk... Mintha marasztaltak volna... Nincs már a Kisgunyhó, ahol dédnagymamám testvére lakott. Helyette egy téglaépületecske áll, melynek lelopták az ajtaját, a csatornáját, kiverték az ablaküvegét, falát teleírták szerelmes szöveggel az arrajárók… (Nekem pl. eszembe sem jutna krétával kimenni a határba…) Van egy kis használható földterület is, amit szüleim már évek óta bérbe adnak. Végén a Krivaja folydogál. Anyuék már párszor elhatározták, hogy eladják, de valamiért, amit ma sem értek, miért, mindig meggyőztem őket, hogy ne tegyék. Jó megérzés volt, jó döntésem volt. A szomszédos parcella új tulajdonosa már kezdett rendet tenni birtokán, épp nagy surjairtás volt ottlétünkkor. A másik felén, a völgykatlanban gyönyörű virágok, őzike szökkenése, nyulacska, madárcsicsergés… Idilli környezet. Álom.