3 nap a Fejlődő Kertvárosban.
Budapesten, a XVI. Kerületi Önkormányzat vendégszeretetét élvezhettük. Már a péntek jól indult. Nem
számítva a késést, a délelőtti bolondokházát, a határon való szokásos
álldogálást… Az ebéd mindenért kárpótolt. És innen szép a történet.
„Hogyan is lehetne szavakkal
leírni azt, amit látni kell ahhoz, hogy igazán átérezhessük? Képzelje el, ahogy
az autópályát elhagyva, a puszta közepén egy külön világba érkezik. Üde zöld
fű, árnyas ligetek, a természet illata és mindent betöltő madárcsicsergés. Még
ki sem száll az autóból, de máris elárasztja a nyugalom. És ekkor eszébe jut,
hogy utazni jó – de megérkezni még jobb.” – olvasható a GERÉBY KÚRIA honlapján. És tényleg igazat írnak. Jó volt megérkezni. A leves isteni –
mondta Márk, a palacsinta fantázia, a környezet meg lenyűgöző… Jövünk még!
Már rutinosan megtaláltuk az
M0-ról lefordulva a KRISZTINA HOTELT, az Erzsébetligeti Színházat. Mi is írtunk
levelet, amit betettünk az Időkapszulába. Üzenet a jövőnek! 25 év múlva nyitják
ki, olvashatja majd a címzett… Presidance Hungarythm színpadavató tánc show-ja
nem volt semmi… Már fél világot bejárták, mindenhol hatalmas sikert arattak.
Nálam is a bohóc (de nem csak ő), aki pont nekem dobta a kalapját…
Vacsorára a SUBMARINE STATION étterembe vittek bennünket, ahol ismerkedtünk a többi testvértelepüléssel: az érmihályfalviakkal, a pozsonypüspökiekkel, a németországiakkal (soha nem fogom megjegyezni, hogy honnan érkeztek)… A kaja meg? Csúcs. Leírtam, hogy mit ettem: Baconnal tűzdelt csirke steak füstölt sajtmártással, medvetalp burgonyával. Bár vonzott a Retro Nagro pulyka, libamájjal, grillgombával, tejszínes kapormártással, burgonya fánkkal is… A desszertnek nem maradt hely.
Szombat a Kertvárosi
Vigasságokkal telt. Program meg volt bőven: Jelenetek Erzsébet királyné
életéből, Kolompos együttes, interaktív mesejáték, néptánc és népzenei
koncertek, szüreti felvonulás, virslievő verseny, görög táncház, Ferenczy György
és a Rackajam koncert, utcabál, kirakodóvásár, népi mesterségek bemutatói,
vidámpark, főzőverseny, játszóház… És hát választási kampány van, mindenfelé
ismerős képek fogadtak bennünket: Folytassa Kovács Péter! Folytassa Szatmáry
Kristóf! Folytassa Kovács Raymund! Én is azt mondom, hogy folytassák, hiszen az
elmúlt 4 évben sokat találkoztunk, sok szép élményünk volt együtt, sokat
segítettek iskolánknak, Kishegyesnek is. Most is egy busznyi gyerek volt fent a
Nagycsaládosok (KINCSE) szervezésében. Mintha itthon lettem volna, mindenhol
hegyesi mosolygós gyerkőcökre bukkantam.
És hát kihagyhatatlan számomra a
könyvesbolt, ha Magyarországon járok. Most nyugodtan nézelődhettem,
válogathattam kedvemre… Régen voltam már ennyire nyugodt, semmi nem tudott
kizökkenteni, még Karcsika navigálása sem, pedig 1 órát keringtünk, mert nem
találtunk el Kristófékhoz. Szerinte egyenesen kellett menni mindenhol. Meg néha
jobbra. De kértünk többször is telefonos segítséget, és nagy röhögések
közepette végül meg is érkeztünk. Márk nem is nagyon akart hazaindulni,
legszívesebben bebújt volna valamibe, olyan jól érezte magát. És a hazaút sem
volt semmi. Írta is egyszál férjem sms-ben, hogy ennyi idő alatt a tengerre
leért volna. Hát igen, csak őt nem akadályozta több Auchan, Tesco, útlezárás,
kávéivás, McDonald's, meg ilyen fontos dolgok…
Összegeznék: minden tökéletes
volt. Az utazás, az útitársak, a társaság, a kaja, a gyerekem viselkedése, a
programok, az alvás… Csak holnap hétfő ne lenne.
