A türelmet gyakorolni kell.
Vannak olyan emberek, akik nem tudják kimutatni, hogy szeretnek valakit. Nem
tudják kimutatni, hogy szeretik a gyereküket, szeretik a párjukat, szeretik a barátaikat,
a munkatársaikat, az embereket, saját magukat. Vannak emberek, akiknek ez
nagyon jól megy. Lehet, hogy a génjeikben van, lehet, hogy mások hozzák ki
belőlük, de az is lehet, hogy nem őszinte ez a szeretet, de jól csinálják. Voltam
már én is olyan helyzetben, hogy olyanok segítettek, akikről rémálmomban sem
gondoltam volna. Akikre meg számítottam, felém sem szagoltak. Mára már azért
letisztult a kép. Tudom, kinek vagyok fontos, tudom, nekem ki a fontos. Tudom,
hogy ki szeret, hogy én kit szeretek. Ki az, akit elfogadok, ki az, aki elfogad feltételek nélkül.
És ez így van jól. Megszámlálhatatlanul sok út van. Közöttük bújnak meg a zsákutcák is. Van olyan is, hogy az ember lánya rossz sarkon fordul be, de ki is lehet fordulni, meg ott is lehet maradni. Egyéni döntés. És attól, hogy valakinek a szíve darabokra törik, a világ
megy tovább. Nem áll meg, hogy a szilánkdarabok egésszé álljonak össze. És ez
is így van jól. Mindennek eljön az ideje - mondják a régi öregek. A türelmet gyakorolni kell.
2010. szeptember 2., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)