2010. november 25., csütörtök

A hülyeség mértékegysége

Ma mindenféle okos mondást olvastam. Eredetileg idézetet kerestem a földdel kapcsolatban, azután egészen más irányba vitt el az agyam. Pl.: 1. Nem az a baj, hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés. 2. Sosem becsüld alá az emberi hülyeség hatalmát. 3. Azt mondják, a vadállatokban is van könyörület. Bennem nincs - tehát én nem vagyok vadállat.
Egyesek szerint a hülyeség mérhetetlen. Viszont úgy nem érdekes a dolog, ha nem hat senkire. Meg kell találni a célszemélyt, akit a baromsággal lehet idegesíteni. Ha ez összejön, akkor kezdődhet a hülyeségi akció. És csak várni kell a célszemély reakcióit. És annak értelmi szintjétől függően alakulhat a dolog. Szóval az akció elindult. A célszemély én vagyok. Veszíteni tudok emelt fővel, de itt most nem ez a helyzet. Bocsánatot is tudok kérni. De ez sem az a helyzet. Sokkal többről van szó. Becsületről, emberségről, hitről, a gyerekekről. A szülőkről, az iskoláról. És alábecsültem a hülyeség hatalmát. Először nevettem. Azután sírtam. Azután felhúzódtam.  Most megint sírósra áll a dolog. És nagyon szörnyű, hogy nem írhatom ki magamból, hogy mi a bajom. És nem vagyok vadállat.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én ma találkoztam a hülyeséggel, de nem köszöntem neki.

Névtelen írta...

Isten szereti a hülyéket, különben nem teremtett volna ennyit!

süni írta...

Ejnye, ejnye! Én ma a jogásznak határoztam meg a hülyeség mértékegységét! A "fogalmat" ismered! Nem sírunk! Van megoldás!
Tetszik ez nekem, hogy hülyeség sétál az utcán!

Megjegyzés küldése